A Lakásmaffia és az becsapottak esete ...

Melyek a további lépések a Lakásmaffia és az ellene tett óvintézkedések sorában! Keszüljön fel Ön is, ne essen "áldozatul"!

LAKÁSMAFFIA és a tudatlan eladók esete "Tóth Marival"

Egyre többet olvashatunk mostanában a lassan már feledésbemerült alvilági iparágról ...

Török-Szabó Erzsébet a Sors-Társak elnöke szerint azonban a lakásmaffia továbbra sem szűnt meg, tovább garázdálkodik az országban.

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium és az ORFK szerint már visszaszorulóban van a lakásmaffia, amely nem is tekinthető átfogó bűnszövetkezetnek, csupán hasonló jellegű bűncselekmények sorozatának.

Az áldozatok mást gondolnak!

Most akkor mi is az a lakásmaffia?

A lakásmaffia fogalmát Magyarországon meghonosító Török-Szabó Erzsébet, az egyesület elnöke szerint - aki több mint tíz éve küzd a kilakoltatott személyek, családok jogaiért - a parlament tágra nyitotta a kaput a bűnözői csoportok előtt, és az uzsorás kölcsönök elől is elhárította az akadályt.

Visszavonták a határozatot

Az áldozatokat tömörítő Sors-Társak Közhasznú Egyesület október 11-én demonstrációt tartott a Parlament előtt, mert szerintük a magyar állam a lakásmaffiát segíti.

Idén március 3-án Bárándy Gergely MSZP-s képviselő módosító javaslatára az Országgyűlés megszüntette az 53/2005. parlamenti határozatot, amely a korábban egy évig működő – lakásmaffia-ügyekkel foglalkozó – parlamenti albizottság munkájának eredményeként született meg.

Az akkori határozat bizonyos fokig védte a leendő áldozatokat, és az ingatlanokkal, bérlakásokkal kapcsolatos visszaélések miatt további kormányzati beavatkozásokat írt elő.

A márciusi határozat indoklása szerint azonban ezek a szükséges intézkedések megtörténtek 2005-ben és 2006-ban. Vagyis örülhet a gyanútlan lakástulajdonos vagy bérbe adó, mert többé nem verhetik át.

Vagy mégis?

Manapság ez különösen érzékeny terület, hiszen nap mint nap halljuk – főként kis falvakban – az uzsorások hatalmaskodását, persze a jog tehetetlen.

A petíció hivatkozik az alkotmány 13 §-ára, amely szerint: „A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.” A petícióban még az is szerepel, hogy „a nem valós bírói ítéletek megerősítették az uzsorások jogosulatlan pénzügyi tevékenységének folytatását, kikerülve az adófizetést és a felelősségre vonást.”

Bárándy Gergely országgyűlési képviselő szerint, hogy mi a véleménye a lakásmaffiáról és jelenlegi tevékenységéről, elmondta, hogy ez az országgyűlési határozat csupán technikai jellegű módosítás volt. Ennek a témának nem ő a specialistája, hanem az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium javaslatára adta be a magánindítványát, mint a kormánypárt büntetőjogi kérdésekben illetékes szakpolitikusa.

Intézkedtek

A lakásmaffia-tevékenység elleni küzdelem érdekében két országgyűlési határozat is született:

Az egyik a 71/2004. (VI. 22.), a másik a már említett 53/2005. (VI. 4.) OGY határozat.

Ez utóbbi fogalmazta meg azokat a kormányzati intézkedéseket, amelyek célja az ingatlanokkal kapcsolatos visszaélések visszaszorítása volt. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szerint „a két határozat hatályon kívül helyezésére azért került sor, mert a tételes vizsgálat után megállapítható volt, hogy az azokban meghatározott feladatok végrehajtásra kerültek. A kormányzati szervek a jövőben is figyelemmel kísérik ezt a nemkívánatos jelenséget, és kidolgoznak olyan további lehetséges megoldási javaslatokat, melyek az ingatlanokkal kapcsolatos visszaélések megakadályozását szolgálják.” A minisztériumban tehát úgy látják, hogy visszaszorulóban van a lakásmaffia, pontosabban az e körbe tartozó bűncselekmények.

A határozatok alapján valóban történtek kormányzati intézkedések a lakásmaffia-tevékenység elleni küzdelem, illetve a visszaélések visszaszorítása érdekében. Így az ügyvédek, közjegyzők és a bírósági végrehajtók már elektronikus úton is hozzáférhetnek azokhoz a nyilvántartásokhoz, amellyel az ügyfelek által rendelkezésre bocsátott adatokat és a jogügyletekhez felhasznált igazolványaik érvényességét ellenőrizhetik. Így a nyilvántartásokban szereplő naprakész adatokhoz való hozzáférés jelentősen felgyorsult, ezzel is erősítve a szerződéskötés körülményeinek biztonságát. Másik fontos intézkedés volt az ingatlan-nyilvántartási igazgatási eljárás korszerűsítése. Az ingatlan-nyilvántartási törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok módosítása 2006. január 1-jén lépett hatályba, ez alapján a földhivatal munkatársa az adatigénylő adatait ellenőrzi, vagyis mind a betekintésnél, mind a tulajdoni lap másolat kiadásánál be kell mutatni valamilyen személyazonosságot igazoló okmányt.

A 2004-es OGY határozat előírta az ingatlanközvetítési és forgalmazási tevékenység megkezdéséhez és gyakorlásához szükséges szigorúbb feltételrendszer kidolgozását. Így többek között 2006-ban – a középfokú ingatlanközvetítő tevékenység szakképzési követelményrendszerének megtartása mellett – az emelt szintű ingatlanvagyon-értékelő és közvetítő szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményrendszerét szigorították, és a képzés bekerült az Országos Képzési Jegyzékbe.

Ez azt is jelenti, hogy csak az foglalkozhat ingatlanközvetítéssel, aki szakirányú végzettséget szerzett.

Török-Szabó Erzsébet a végsőkig kitart, mint mondta, életét tette fel, hogy a lakásmaffiában szereplő bűnözőket rács mögé juttassa. Maga még 1996-ben vállalt kezességet egy kétmillió forintos kölcsönre, és a fedezet a lakása volt, vagyis fiktív adásvételi szerződés áldozata lett. Hiába fordult a rendőrséghez, bírósághoz, végül 1997. augusztus 27-én kilakoltatták. 1999-ben összefoglaló tanulmányt írt az esetekről, amit el is küldött az összes pártnak. Síri csend követte a küldeményt. 1998-ban Horn Gyula megígérte neki egy lakossági fórumon, ha nyernek, akkor foglalkoznak majd az üggyel. Hát nem nyertek. Később Dávid Ibolya lett az igazságügyi miniszter, de ő sem reagált a neki címzett levélre. 2002-ben aztán megalakította a Sors-Társak Közhasznú Egyesületet, amely a károsultakat fogja össze egy közös harcra.

Török-Szabó Erzsébet nem ért egyet azzal, hogy elszigetelt bűnözői csoportokkal van dolgunk, akik „csupán” hasonló típusú bűncselekményeket követnek el az ország vagy Budapest különböző pontjain. Az egyesület vezetője szerint a hitelezők esetében is többször ugyanazokról a személyekről van szó. A honlapjukon szerepel egy táblázat, ahol azokat az ügyvédeket, közjegyzőket sorolják fel, akik több lakásmaffiával kapcsolatos ügyben vettek részt mint jogi képviselők. Nem érti, hogy ha ezek a bűncselekmények elszigetelten valósultak meg, és csak ügycsoport szempontjából tartoznak össze, akkor miért vannak olyan jogászok, akik többször, netán sokszor feltűnnek ezekben a cselekményekben. Netán hatalmas pechjük van, hogy mindig az ő általuk szignózott szerződésekkel van baj? Persze az nehezen bizonyítható, hogy egy ügyvéd jóhiszeműen vagy rosszhiszeműen járt el, hiszen jogászok szerint olyan extrém esetek is előfordultak már, amikor a telefonkönyvből kinézett ügyvéd nevét és pecsétjét hamisították az adásvételi szerződéshez.

Erzsébet egy konkrét esetet említ 2006-ból. A kölcsön- és jelzálogszerződés július 5-én került aláírásra, másnap már a közjegyzőnél „járt” az ügy, míg július 7-én már be is jegyezték a jelzálogot a földhivatalban. Mindezt 3!! nap alatt. Ismerve a magyar viszonyokat, most már felgyorsult a földhivatali ügyintézés, de azért ez az egynapos bejegyzés furcsa dolgokra enged következtetni. Az egyesület vezetője szerint 2006 óta kölcsön- és jelzálogszerződéssel „legalizálják” a korábbi fiktív adásvételi szerződést. Nem érti, hogy a jelzálog-bejegyzéssel történő magánhitel miért nem minősül jogosulatlan pénzügyi tevékenységnek. A BTK 298. paragrafusát említi.

Az elnöknő nem hisz az igazságszolgáltatásban, mert szerinte az sohasem fog bekövetkezni, hogy egy közjegyzőt vagy egy ügyvédet elítél a bíróság, mint mondja, egyik jogász nem vájja ki a másik jogász szemét. Olyan ez, mint egy műhibaper, amikor orvosokból álló vizsgálóbizottságnak kellene ítélkezni a hibázó orvos felett. Tudjuk, hogy mekkora hatékonysággal derül ki az orvos felelőssége. Sorstársai beszámolóiból szemelget, amikor elmondja, hogy az elsőfokú tárgyalás után a vesztes áldozat fontolgatta a fellebbezést, amire érkezett a „jó szándékú” figyelmeztetés a bíróság berkeiből, ha a sértett fellebbez, akkor fizetheti a tetemes perköltséget, és úgysem fog nyerni sohasem, ha viszont lenyeli a békát, vagyis mehet a híd alá, akkor megúszhatja a perköltséget. Előfordult már az is, hogy sértettből vádlott lett.

Bűnszövetkezet vagy magányos bűnözők?

Az ingatlan-visszaélések visszaszorítása, megakadályozása érdekében tett kezdeményezések között kiemelt jelentőségű a Netzsaru rendszer kialakítása, amely egy adatgyűjtő, elemző informatikai rendszer. Az adatbázis rendeltetése elsősorban a bűnügyi szervek munkájának hatékony támogatása, emellett azonban statisztikai adatok előállítására is alkalmas. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium sajtóosztályán elmondták azonban, hogy a statisztikai adatok alakulását nagymértékben befolyásolja az a tény, hogy a köztudatban lakásmaffia-tevékenység néven elterjedt ingatlanokkal, bérlakásokkal kapcsolatos visszaélések a gyakorlatban többféle elkövetési magatartást, számos bűncselekményt (pl. csalás, sikkasztás, magánokirat-hamisítás, közokirat-hamisítás, zsarolás, kényszerítés) ölelnek fel, nem koncentrálhatunk egyetlen típusú bűncselekményre.

Az Országos Rendőr Főkapitányság (ORFK) szóvivői irodája szerint a „lakásmaffiával” elbánni nem lehet, mivel ilyen bűnszervezet nem létezik, ez egy köznyelvben meghonosodott kifejezés. Az ingatlanbűnözés valójában több fajta bűncselekményt takar. Az elkövetők „fajtája a két-három fős kisebb társaságoktól a komolyabb, a szervezett bűnözés egyes ismertető jegyeit mutató nagyobb csoportokig igen széles skáláig terjed. A lakásbérléses csalások esetén az önálló tettesség is gyakori. Ezek a csoportok nem állnak kapcsolatban egymással, térben és időben elszigetelten dolgoznak. Az ORFK szerint nincsen „lakásmaffia”, mivel a fogalom egy bűncselekményi kategóriát jelöl, a felszámolás tehát nem lehetséges, ugyanúgy ahogy nem lehet megszüntetni a gépkocsi- vagy a zseblopásokat sem.

(forrás: ingatlan.com)

További cikkek a LAKÁSMAFFIA témában:

http://www.lagunaingatlan.hu/hirlevelek/20060701/

Cikkünket eddig 543látogató olvasta el

[ Vissza a címszavakhoz ]

LAGUNA Ingatlan
1026 Budapest, II. ker. Pasaréti út 53.
 tel.: (361) 200-9960 (több vonal) fax: (361) 394-3120
 Központi e-mail:info@lagunaingatlan.hu